2. Fejezet

Kinyitottam Millának az ajtót, ami nem volt bezárva.

- Mondtam, hogy nem lesz bezárva.

- Jó, oké elfelejtettem. - lehuppantunk az ágyamra.

- Megengedték a szüleid? - kérdezte.

- Aha.

- Komcsi?! Vagy csak ugratsz? Nem, nem ugratsz! Ezaaaaaz!!!!! Együtt fogunk nyaralni, együtt fogunk nyaralni! - körbe-körbe futkározott a szobámban. :D Végül visszaült az ágyra, és megfogta a kezem.

- Ugye nem baj, hogy Zaza nem jön, és így nem lesztek együtt? - nézett rám szomorúan.

- Ne butáskodj! Nem kell neked emiatt aggódnod! Ez a mi dolgunk, ne is törődj vele, hiszeeeeen.....

- KÖZÖSEN FOGUNK NYARALNI!!!!! - ordítottuk egyszerre, majd kitört belőlünk a nevetés.

- Mi ez a nagy kiabálás? - lépett be apa az ajtón. Mi pedig megint nevettünk. - Szia Kamilla. - köszönt apu.

- Szia. - megemlíteném, hogy Milla és apa+anya tegeződnek.

- Na jól van, mulassatok csak, itt hagylak titeket. - zárta be az ajtómat apa. De mielőtt még bezárta volna, újra kinyitotta. - Elfelejtettem mondani, Kamilla nyugodtan itt aludhatsz, ha van kedved. Anett, ha megkérhetnélek titeket, egy kicsit halkabban viháncoljatok, mert anyád Krisztiánt eteti.

- Köszönöm szépen a lehetőséget, ez esetben mindjárt átmegyek egy pár tisztálkodási cuccért. - mondta Kami.

- Oké apa, csöndben leszünk. - válaszoltam apunak.

Miután kiment, Kami felé fordultam.

- Nekem is vannak tisztálkodási cuccaim, szóval tudok adni.

- Anett itt lakok pár utcányira, nem nagy dolog míg átsétálok. Különben is, nem akarom a tiédet elhasználni.

- Oké, ha ennyire ragaszkodsz hozzá. - bólintottam rá.

- Na, akkor 5 perc és itt vagyok. - ment az ajtó felé.

- Okés, nem megyek sehová. - kacsintottam rá. Míg Milla odavolt, folytattam a laptopozást.

Tényleg 5 perc volt, és most nem kellett felálljak, hogy kinyissam neki az ajtót. ;)

- Huhh, még mindig nagyon meleg van kint. - sóhajtozott. - Kittikém persze megint pónilovasat akart játszani, szóval még gyorsan felkaptam a hátamra, és mentem vele egy kört.

- Oké. - kuncogtam magamban.


 
Kami Hugija.

Aznap este egy csomót dumcsiztunk, hülyéskedtünk, fotókat csináltunk, röhögtünk, főleg azon, hogy Krisztián betipegett a szobámba 9 óra körül, és úgy köszönt Kamillának:

- SZI-a pi-ang. - nos ez azt akarta jelenteni, hogy " Szia pitypang". :) Összetévesztette a Kamillát a pitypanggal.

Nagyon jól mulattunk aznap este.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése